2016. január 16.

Újra felveszem a fonalat :)

... mármint úgy képletesen ... 

...mert valójában nem raktam le, egy pillanatra sem. Nem tudok én már fonalak nélkül élni!

A blogomat azonban pont másfél éve jól magára hagytam. Nem alkotói válságom volt, csak betűvetési válság. Most talán jönnek újra a betűk is, bár az biztos, hogy a blog kezelését újra kell tanulnom.

Valahogy elsodort az élet. Volt sok változás, amitől igazából inkább több időm kellene, hogy legyen ... de valahogy mégsem... ez van. Az viszont megható, hogy másfél év hallgatás után is napi többszázas a látogatottsága az oldalnak. Ezt tényleg nem gondoltam volna... Köszönöm, köszönöm, köszönöm, nagyon jól esik.

A fotózást is elsodorta az okostelefonos kattintgatás. Nem jó ez ... hanem kényelmes. A pillanat bármikor megörökíthető egy rissz-rossz, de azért hangulatos telófotóval... és kész, már tolható is fel az instagramra. Az elmúlt másfél évben így dokumentáltam a munkáimat, majd szépen sorban mutogatom ezeket (a vacak fotókat) is. 

Azért lesznek szép fotók is. Történt ugyanis, hogy bekerült a családba egy nagyon tehetséges fotós legény. 
Ennek két nagy előnye:
1. Boldog a lánykám
2. Lesznek itt szép képek is.
... néha ... ha ki tudom kunyerálni tőle... Addig pedig ha érdekel, itt a tumblr oldala, és az ő instagramja.

Van még egy új családtag. Májusban örökbefogadtuk Tofut, a most egy éves kutya-legényt. Szorgalmasan dolgozik azon, hogy betöltse a lányaink önállósodásával keletkezett űrt. Szolgáltat témát bőven, lehet kissé dog-bloggá is változik ez a hely.

És akkor most itt is a dilemma, milyen képpel induljak újra másfél év után? 
Nem ígértem sokat, ehhez rögtön tartom is magam. Év végén osztottam meg az instagramon ezt a képet, #2015bestnine hastaggel:




És, talán még nem késtem el vele ... merthogy nálunk már történtek ebben az évben "érdekes" dolgok, de szóval

Boldog 2016-os esztendőt minden kedves olvasómnak!




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...